2008. január 1.

Oktogon

Ahhoz már hozzászoktam, hogy mivel az emberek általában hülyék, nem tudnak a másikkal normálisan viselkedni. Például ha beülök órára, méghozzá messze a legjobb tanárhoz, akit ismerek, és elvileg mások is kedvelik, általában alig lehet beférni a gyakorlatára, mert jól csinálja amit csinál, lelkiismeretes és még humoros is. Mindezek ellenére a sok majom (a "jövő értelmisége"), annyi tiszteletet nem képes megadni, hogy másfél órával később vitatja meg a baromságait, az óra alatt meg befogja a pofáját. Szóval ezen már túltettem magam. Ami ennél is jobban zavar, ha valakit utálni szeretnék, de már még azt sem lehet jóízűen, mert hirtelen rá kell jönnöm, hogy az "átlag" embert még jobban utálom. Valami ilyesmit szoktam volt érezni a tüntizések alkalmával, hogy néha a sok barom annyira idegesít, hogy már jobban zavarnak, mint a rendőrök.
Már egy jó ideje bérlet nélkül utazom gazdasági megfontolásokból, ez pedig remek apropót szolgáltatott arra, hogy kellően mély ellenszevet érezzek az ellenőrök iránt (főleg az új "személy- és vagyonvédelmi" jártassággal rendelkező biztonsági szolgálat megjelenése óta). A minap éjszakai járattal kellett haza mennem, azt is megszállták már a "kutyák", és mivel éppen nem volt kedvem trükközni, lyukasztottam egy jegyet. Pár megállóval később felszállt egy elég részeg gyerek, majd 3-4 érvénytelen után végre talált egy jegyet, amit elfogadott neki az ellenőr. Egy ideig csenben utaztunk tovább, míg nem akadt valaki aki jegy nélkül nem akart leszállni. Indult a balhé, "miaz, hogy a csövesnek nem kell fizetnie...", a busz megállt, hogy addig nem megyünk tovább, míg nem száll le. Persze azért mégis mentünk tovább. Ez eddig egyáltalán nem zavart. Egyszer csak elkezd hőzöngeni a részeg gyerek, hogy miez, hogy azt a másikat itt le akarják szállítani, mi az, hogy ők itt zöld mellényben vannak a buszon és kérik a jegyeket. Az ellenőr azt mondja, hogy ne kiabáljon. Ő persze csak ordít tovább, hogy neki csak ne magyarázzanak, mert neki jegye van és ő itt azt csinál amit akar, és hogy mind elhúzhatnak a fenébe. Sajnos a teljes szóváltást nem hallottam, mert már csak a vége felé kezdett annyira érdekelni, hogy kivegyem a fülhallgatót, ám ahhoz éppen eleget, hogy már azon kezdtem gondolkozni, én megyek oda és verem pofán a gyereket, és akkor aztán majd magyarázhatja, hogy a BKV-s fickók nem nyúlhatnak hozzá. Végül erre nem lett szükség, mert mikor megérkeztünk az Oktogonra, ahol még vagy 20 ellenőr szokott álldogálni, ahogy megállt a busz, feljöttek, lerángatták a kiabáló gyereket (meg azt hiszem a jegynélkülit is, de az nem számít) és odalent elkezdték jól megagyalni. A felszálló utasok persze azonnal hőbörögni kezdtek, hogy mit képzelnek magukról, én viszont valahogy egyáltalán nem tudtam felháborodni, persze már elképzeltem a híradóban, hogy a fasiszta BKV alkalmazottak összeverik az utazóközönséget. Ha mindez a jegy nélkül utazóval történik, most olyan jót ostorozhattam volna a tulajdonképpen munkájukat végző ellenőröket, ehelyett az lett a vége, hogy sokkal jobban undorodtam ettől a majomtól. Már szinte sajnáltam, hogy az ellenőrök az egyenruha miatt ezt nem tehetik meg nyugodt szívvel, hiszen ennek már semmi köze nem volt a jegyekhez, egy hülye majom egyszerűen azt hitte bármeddig bosszanthat egy rakat embert, arra hivatkozva, hogy ők szolgálatban vannak. Egyesek annyira beleélik magukat a rendőrállam gondolatába, hogy nem nyugszanak, míg önmagukat igazolandó nem hoznak össze egyet - akár csak egy megállóra.

Nincsenek megjegyzések:

 
Egyedi keresés