2010. február 25.

Shook Ones (+Polar Bear Club, Title Fight) @ B72, Bécs

Ez a koncert remek példázata volt annak, hogy a zeneipar gépezetétől még a Descendents tetoválások sem képesek megmenteni senkit. A Title Fightra nem vesztegetnék túl sok szót, egyáltalán nem néztem utánuk. Ez az ugrálós, külön énekes nélküli punkrock egy kicsit nosztalgikusan hatott, mostanában már elég ritkán találkozom ilyen felállással. Nem találtam igazán említésre méltó momentumot a produkcióban, úgyhogy 5 perce kipróbáltuk, milyen az emeletről nézni egy koncertet, a zenekar feje fölül - nem túl élvezetes.
Ami viszont lényeges, hogy miért is a Polar Bear Club volt ennek a bulinek a headlinere. Az a PBC, akik azon kívül, hogy elfogadható számokat írnak egy még nem túl elcsépelt stílusban és ezt nagyjából elő is tudják adni, semmit sem tud felmutatni. Oké, ez persze csak annak kérdés, aki az utóbbi pár tíz évben nem hallott a könnyűzenéről. Szóval 1,5 éve is volt szerencsém látni ezt a bandát (akkor még kicsit jobbnak is tűnt), mikoris a Gaslight Anthem lemezbemutató turnéján nyitottak - koncertenként 70 dollárban részesülve a GA párezres gázsijából. A befektetés kifizetődött, mint látjuk, ha az ember zenekara végre aláír a Bridge9-hoz, már csak hátra kell dőlni és megy minden magától: aki a városban szűk farmert és kockás inget hord, az biztosan ott lesz a bulidon. Így is lett, viszont mintha némi csalódottságot véltem volna felfedezni a közönség reakciójában (saját informátorom szerint is jobb ez azért lemezen).
Viszont vannak egy páran, akiknem nem ér annyit ez az egész, hogy kurvát csináljanak magukból, még ha ajánlatot is kapnak esetleg. Így történt az, hogy a SHOOK ONES nem volt főzenekar. Az a Shook Ones, amelyik a válasz arra, hogy miért volt teljesen értelmetlen a Lifetime-nak újra összeállni (főleg így). 3 remek lemezzel, jó szövegekkel, és élményszámba menő koncertekkel a hátuk mögött ők nem elegek főzenekarnak. A szegény Polar bear Clubnak elég nagyot kellett volna alakítania, ha felül akarják múlni a produkciót, sajnos nagyon nem sikerült. Főleg énekesposzton domborodott ki a különbség, állítom hogy még az est második helyét sem csípték el, BT még fényképezés közben is beelőzött! A punk koncert egyik első szabálya pedig, hogy tűnjön rövidnek. A Shook Ones ezt is teljesítette, bár végig remek számok voltak, mégis szívesen maradtam volna még párra, a PBC ráadását viszont már az előtérben malmoztuk végig.
Szóval összességében azt kaptam, amire előzetesen számítottam, illetve annál azért sokkal több magyart a színpad előtt. Viszont a teljes katarzis elmaradt, talán a közönség hevesebb reakciója még hiányzott, így csak baromi jó volt, de nem túl sok tánccal. Plusz most először kellett Bécsben belvárosi klubba mennem, és az egész város hangulata alapján én valamiért nagyon is el tudtam képzelni, hogy a hely majd nemdohányzó lesz. Ez mondjuk egy magyarnak nem valódi probléma.

2009. november 15.

Válogatás

Pár napja elég másnapos voltam, és egész nap semmi érdemi dologra nem éreztem magam képesnek, szóval megcsináltam életem első válogatását. Szűk fél órás, szóval nagyjából alkalmas arra, hogy munkába/iskolába menet egy kicsit hangulatba hozza az embert a tömött és büdös tömegközlekedésen. A témája amúgy valami olyasmi lett, hogy többségében viszonylag új zenekar játszanak olyan zenéket, amiket régen is játszhattak volna zenekarok. Szóval ilyen régi iskolás, értitek.

ITT VAN.

01 Deadfall: Counting
02 Citizens Patrol: C.O.P.
03 Dead Stop: Hate Your Guts
04 Scholastic Deth: Unhindered Capitalism
05 Nazi Dust: Bad Blood
06 Out of Touch: Worthess
07 F-Minus: White Collar Crime
08 Never Healed: Far We Fall
09 Limp Wrist: Limp Wrist
10 Death Wish Kids: A. A.
11 RAMBO: Honorable Discharge
12 Violent Minds: Hit List
13 Crucial Unit: Punx N Skinz...
14 Bones Brigade: Let's Go Get Cokes
15 Straigthjacket Nation: Cheap Kicks
16 Government Warning: Fat Nation
17 Punch: Convenience Store
18 Needles: Filling Holes
19 Breath In: Dying Days
20 Look Back And Laugh: By The Pound
21 Dead Nation: Dead End
22 Cut The Shit: The Party's Over

Egyébként legkésőbb az év végén azért írok még egy postot 2009 bulijairól, amit nagy kár lett volna kihagyni, de az is lehet, hogy még sokkal hamarabb - már ha valaki már nagyon aggódott volna.

2009. július 18.

Spark - EP 2009



A végéről kezdem, ahol az egyedüli hibát vétették a srácok. Miért kell még mindig az American beauty-ból bevágni? Akárhányszor meghallgatom a lemezt, muszáj kinyomnom a vége előtt, mert elbaszná az egészet. Ez a film már olyan régóta "mindenki kedvence" és annyiszor szerepelt skit-ként is, hogy már komolyan teljesen felidegesítem magam rajta. Nem tudom elhinni, hogy nem lehetett volna bármi más helyette.
Egyébként pedig ez az egész nagyon-nagyon fasza. Fasza, hogy a délvidék legkedvesebb figurái az Elíz Csodaországban után most megcsinálták a Vajdaság Breathe In-jét. Fasza, hogy azonnal ingyen letölthető volt az egész, de még sokkal faszább két sör áráért a csináld magad album, ami a legötletesebb és legaranyosabb, amivel itthon valaha találkoztam. Persze tőlük ez valahogy teljesen természetes, talán akkor lettem volna meglepve, ha kapok egy nyomtatott cd-t műanyag zacsiban. Remélem a következő adag már 7" formájában jön ki, és akkor fel is lehet oszlatni az egész bagázst, mert mindent elértek. A felvétel minősége pontosan elég ahhoz, hogy élvezhető legyen, de legalább nem kellett azon fáradozni, hogy mocskos legyen a hangzás.
Ha jót akartok magatoknak, vegyétek meg ezt a lemezt és menjetek el megnézni a Sparkot, vagy szervezzetek egy bulit és hívjátok meg őket.

Spark Myspace

 
Egyedi keresés